első Barát-levél és jelentkezési lap 2010

"Készítsétek az Úr útját,

egyengessétek ösvényeit!"

Kedves JJ-om!

Ismét hívunk Titeket: útkeresésre, zarándoklatra, a Máriazell-t és Csíksomlyót összekötő Mária Útra. A most kiépítés alatt lévő zarándokút észak-magyarországi szakaszán fogunk járni és idén különleges feladata is lesz a Barátok Útjának. Utat keresünk és igyekszünk utat mutatni: az általunk lejárt szakaszon a Mária Út jelzéseit fogjuk felfesteni, a Bükkben, a Mátrában, a Kékes-tetőn keresztül, egészen Mátraverebély-Szentkútig, nemzeti zarándokhelyünkig.

Ha érzel erőt és lelkesedést magadban, és idén nyáron a 9. osztályt magad mögött hagyod, valamint szüleid is áldásukat adják zarándoklatodra, legkésőbb május 1-ig jelezd nekünk részvételi szándékodat. Arra kérünk, hogy ezt a szándékot kölcsönösen komolyan vehessük, a részvételi díjad első részét szintén május 1-ig fizesd be. Ennek módjáról és egyéb praktikus kérdésekről a szüleidnek szánt néhány sorban olvashatsz részletesen.

Ha fontosnak érzed, hogy ezt az élményt mások is megtapasztalják, hívd magaddal barátaidat, osztálytársaidat. Nagy Barátsággal várunk Titeket J!!!

Radnai Marci és a főbarátok

Kedves JJ Szülők!

Az idei évben 15. alkalommal indulunk a Barátok Útjára, július 2-10-ig.a jelenleg kiépítés alatt levő zarándokút, a Mária Út egy szakaszán. Miskolc környékéről indulunk, és zarándokutunkat nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton zárjuk. Hazafelé, Mátraverebély-Szentkúttól Budapestig biztosítunk helyet a buszon és a vonaton, kérjük, hogy a jelentkezési lapon jelezzék, ha gyermekük a közös szervezéssel utazna Budapestre!

Tisztelettel kérjük azokat a Szülőket, akiknek gyermeke jelenleg még középiskolás, hogy a jelentkezési lapot feltétlenül írják alá, s azt gyermekük május 1-ig juttassa el a helyi főbarátnak! A zarándoklatra csak így fogadhatunk el jelentkezéseket.

A zarándoklat költsége: 20.000.- Ft/fő

§ Kérjük a Kedves Szülőket, amennyiben szponzorokat tudnak nekünk ajánlani, keressenek bennünket, hiszen sajnos egyre több diákunknak okoz komoly anyagi gondot bármilyen nyári programon való részvétel! Minden támogatásukkal nagycsaládos, szegény sorsú illetve határon túli diákjainkat segítik abban, hogy tartalmasan töltsék el a nyár egy részét. Szeretnénk, ha anyagi okok miatt senkinek sem kellene otthon maradni. (A támogatásokat elsősorban a középiskolás diákjaink megsegítésére gyűjtjük.)

§ Utunk során orvos is zarándokol velünk, így az elsősegély mindig elérhető lesz.

§ A támogatás felajánlásáról és támogatás kéréséről: A fentiek miatt (az eddigi gyakorlathoz hasonlóan) kérjük szépen, hogy ha Önök vagy vállalatuk megteheti, ajánljanak fel a részvételi díjon felül adományt, akár készpénzben, akár a Magyar Piarista Diákszövetség kiemelten közhasznú társaság számlájára, melynek számlaszáma: 11708001-20504685. A közleményben tüntessék fel: „Barátok Útja adomány”.

Ha a részvételi díj kifizetése bárkinek gondot jelent, a helyi főbarátot vagy Radnai-Kiss Dorottyát keressék. Nem szeretnénk, ha pusztán ez lenne a részvétel akadálya. Tisztában vagyunk vele, hogy vannak családok, ahonnan több gyerek is velünk tartana – nekik mindenképpen szeretnénk segíteni. A 20.000.- forint azt jelenti, hogy egy fő számára lebontva tisztán ennyibe kerül a zarándoklat – de nem azt jelenti, hogy ettől indokolt esetben ne tudnánk eltérni! Kérjük, hogy ha Önök szeretnének részvételi díj-kedvezményben részesülni, akkor a helyi főbarátot vagy Radnai-Kiss Dorottyát keressék május 1-ig! (Ez a dátum egyben azt is jelzi, hogy a kért támogatásokról ezután tudunk csak dönteni.)

§ A részvételi díj befizetésének módja: Kérjük, hogy május 1-ig 10.000.- Ft-ot, június 12-ig 10.000.- Ft-ot fizessenek be az OTP Banknál: Számlatulajdonos Magyar Piarista Diákszövetség Számlaszám: 11708001-20504685

A banki befizetések közlemény rovatában feltétlenül tüntessék fel a gyermek nevét és hogy a Barátok Útjára jelentkezik! Mindkét befizetési bizonylatot őrizzék meg, mert a banki értesítőkből nem mindig állapítható meg egyértelműen a befizető. Ebben az esetben a befizetési bizonylat másolatát fogjuk elkérni a tételek azonosításához.

§ Már most szeretnénk jelezni, hogy a zarándoklat szervezésével kapcsolatban az elindulást megelőzően is rendkívül sok költség merül fel. Így a részvételi díj befizetését követően annak teljes összegét sajnos már nem áll módunkban visszafizetni.

.

§ A zarándoklattal kapcsolatban felmerülő egyéb kérdéseikkel forduljanak bizalommal Radnai Mártonhoz vagy D’Antonio-Strommer Szonjához!

A ZARÁNDOKLAT ELŐTT ÚJABB TÁJÉKOZTATÓ LEVELET KÜLDÜNK A HOZNIVALÓKRÓL, GYÜLEKEZŐRŐL, RÉSZLETEKRŐL!

JJ-i üdvözlettel a szervezők nevében, 2010. március 25-én:

Dr. Radnai Márton

Dr. Radnai Márton (vezető) *: 1094 Bp. Liliom u 13. :: radnai.marci@gmail.com È: 20/9810-983

Radnai-Kiss Dorottya (pénzügyek) *:1094 Bp. Liliom u 13. :: kissdodo@gmail.com È: 20/3876-842

D’Antonio-Strommer Szonja (szervezés) *: 1132 Bp. Csanády u 18. I/6. :: strommerszonja@t-online.hu È: 30/847-51-92

Pilecky Dávid (jelentkezések) *: 2081 Piliscsaba, Fényesliget sétány 1592/3 :: pileckyd@gmail.com È: 30/ 7494470

jelentkezési lap letöltése

2. nap, Kata, Janó és a mézes ánizsos szájzsibbasztó története:

Sziasztok!

Nohát, akkor zárom a sort...
Németh Janóval a Szomolya-Eger- Egerszalók szakaszt jártuk le. Sajna csak délben tudtuk elkezdeni, mert még mindenki mást kiraktunk az saját startjánál, és még beugrottunk Janóék mátrai nyaralójába egy túrabakancsért és egy kis lélekmelegítőért (elképesztően finom pálinkájuk van), és mindkettő igen hasznosnak bizonyult a nap folyamán, mert mi is szétáztunk, ahogy kell.

Szomolyáról klassz egyértelműen jelzett turistaút vezet egy gyönyörű vidéken át Egerbe. Annyi a trükk, hogy egy szakaszon a Mária Út eltért a sárga jelzéstől, aztán kb 2 km-nyi szőlőföldek közötti kavirnyálás után visszatér a sárgára. A második poén, ami aztán a nap fő poénjává avanzsált elő, hogy közvetlenül Eger városa előtt a Mária Út végleg különválik a sárga jelzéstől. A térképünk szerint. De nem! Valószínüleg újrafestették a sárga jelzést, mert a térkép szerint annak egyenesen a pályaudvarra kellett volna vezetnie, ehhez képest Szépasszony-vö lgyig nem tudtuk lerázni...
A mi útunk kacskaringósan bevezet a városba, érintve a minaretet, a Skála áruházat, és természetesen a bazilikát.

Ahogy megjött a jégeső, és kezdett alkonyodni, már csak kb 6 kilóméterünk volt hátra, de azzal szépen sikerült kitöltenünk kb 3 órát. A gond az volt, hogy most már tényleg ott akartuk hagyni a sárga jelzést, mert semmi keresnivalója nem volt ott, és elindultunk (a térképünk alapján) egy vele kb párhozamos úton, ami magánterületek kapuihoz vezetett. Úgyhogy visszamentünk, és egy pincészet vezetőjétől kértük a segitségét, aki nem túl magabiztosan ugyan, de mutatott egy irányt. Nekünk tetszett, mert teljesen BÚ-s volt, lehett a sárban dagonyázni, meg minden :) Erre kiértünk a főútra, valahol egész máshol, mint ahol kellett volna. Szóval a főúton visszasétáltunk (mégis csak könnyebb volt az aszfalton haladni, mint a mocsárban) és újrakezdük.
Nem volt jobb ötletünk, adtunk egy esély a sárgával jelölt útnak (igen, én közben Óz, a nagy varázsló egy betétdalát dúdoltam). Persze semmi, az ösvény egyszercsak megszűnt.
Most már tényleg meg voltunk lőve. Akárhogy szugeráltuk a térképet, ott kellett lennie a Mária Útnak, ahol azok a kocsibehajtók voltak. Szóval visszamentünk, és megnéztük. És tényleg ott volt egy mindenfélével benőtt lépcsősor felfelé, ami néhány perc után egy frankó kis erdei-szerű ösvénybe meg át.
Ahogy ezzel megvoltunk, a hátralévő pár kilómétert már többnyire a főúton tettük meg, mert a mellette vezető földúton sokkal lassabban haladtunk volna, és este 8kor már tényleg szivesen befejezük volna. Bár közben a kis diós-ánizsos-mé zes pálinkánk jócskán fogyott, úgyhogy Janó elkezde mondogatni, hogy teljesen száraznak érzi a szemmel láthatóan csuromvíz nadrágját, és a végén Besenyő Pista bácsit is idéztük.

De végül persze sikrült beérni Szomolyára, bár nézelődni már nemigen volt energiánk akkor. Bejárásnál majd jobban szemügyre vesszük!

Enniyt a kalandról. A lényeg, hogy ez a nap künnyú lesz (bár én picit izgulni fogok, mert minden ösvény, amit most jól megjegyeztünk sokkal bujább és zöldebb lesz júliusban) Eger előtt és után is találunk ebédnek és kicsoportos csacsogásnak való helyet is, bár az Eger előttiek szebbek.

Ja, és nekünk csak egy őz jutott!

puszik,
Kata

És lássuk az 5. napot Rokker szemével! (Maradjon má Mama! Épp mentem a rockot!)

Sziasztok

Sorba álok, én is, és folytatom az élménybeszámolót :-) Rita te meg kijöhetsz a sarokból, mert igen is jól teljesítettél :-)
Ritával indultunk neki igen vidáman, az ellenkező irányba a távnak, :-) Szerencsére hamar észrevettük, és tudomásul vettük, hogy ennek a térképnek a fele sem tréfa, hanem talán a háromnegyede is. Igen ahogy Rita is gyanús, hogy otthon egy íróasztalnál készült :-)
Az útvonal azokra a faluk köré tervezett túristautakra van tervezve, amik igen jól jól fel lettek festve vagy 30 éve. Most néhol lehet megtalálni őket, vagy csak sejteni, hogy volt itt jel :-)
Abasártól folytatom. Itt is meg kellet találni a turista jelet, amit még a helyiek sem tudtak, hogy van egyáltalán, pedig 10 métere megy el a házuktól :-) A Srác mondta, hogy a hegyen néhol mintha látott volna jelet. Neki is indultam, azonnal a rossz irányba. Ekkor még Rita látott, és csak röhögött, hogy kóválygok. Szóval sikerült 2 jelet megtalálni. És ennyi. Így nekivágtam a hegynek, persze egy kidőlt kerítésen át. A hegyen egy deka jel nem volt. Elindultam irányba, hátha lesz valami. Lett is egy nagy szőlőültetvény. Jel semmi. Eltelt sok idő, találtam egy térképen nem jelzett gyönyörű műutat, és elindultam le a faluba, hogy nem érdekel, másfelé fog menni ez a zarándoklat, nem lehet megtalálni ezt az utat, meg különben is szép ez a falu igazán bemehetnek az emberek nézelődni :-)
És akkor mikor már mérgemben félig lefutottam a hegyről feltűnt, hogy lehet, nagyon kanyarog ez a műút, és a térképen is elég kanyargós. És megfordultam, és fogtam a fejem, hogy ennyit. Persze jelzés semmi. Az út végén meg csak egy szőlőtáblát találtam (pont mint Kecelen) És na mi volt felfestve az egyik oszlopra, ... :-) Szóval itt biztos hogy ott volt velem a Jóisten. Közben a Kilátás nagyon tuti, és őzek, nyulak szaladgálnak mindenfelé :-)
Innentől már sima ügy volt. Meglett a remete lak. És nagyon megérte. Nap már lemenőben volt, és csodaszép látvány volt. Egy kis kápolna van ott, akár Afrikába is át lehet látni. Mátrafüredig nagyon jó az út. Rengeteg jel van, és egy tanösvényen megy végig. Rengeteg táblával, hogy milyen növények vannak ott. Mátrafüreden a kertészeti szag középiskolába torkollik az út, ahol persze elveszik a jel, és potom negyedóra szaladgálás után már ki is találtam. Közben jött egy vaddisznó. Egyenesen odajött hozzám. Még szerencse, hogy az iskola kerítése ott volt közöttünk, és nem az ajtóban futunk össze :-)
Innen még kb 2 óra a Mátraháza ami nagyon jól van jelezve.
Mária Útvonal: Tényleg mint Rita írta kicsit fura. Érdekes, hogy kerüli a falukat, csak érinti. De így a kertek alatt megy, ami nem túl nagy látvány, viszont meg lehet nézni a Margitka néni veteményét a Feri bácsi piros traktorját, meg a trágyadombokat. Ami nem turista út, az nagyon szemetes, tehát csak a mesze látó szemüveget szabad használni, mert a távolban a Mátra, az nagyon szép.
Van egy szakasz ahol nem tudom, hogy tudunk festeni, nincsenek fák, és sziklák is ritkán vannak.
Lehet, hogy kell magunkkal vinni cölöpöket, vagy valamit amire tudunk festeni.

Állatok, fácánok , amik halálra rémítették Ritát, ö meg engem, nyulak, szarvas, őzikék, lovak, az egyik odajött hozzám, miközben egy vizsla le akarta szedni a nadrágom, lehet hogy látta, hogy csurom víz :-), vaddisznó, és este egy harkály, ha jól hallottam :-)

Rokker

És akkor folytassuk Hugi leírásával, 5. nap:

Sziasztok!

Folytatnám a beszámolók egyelőre még csak Jenci beszámolójából álló sorozatát.
Szóval, RockerLászlóval jártuk le a Kisnánától-Domoszló -Markaz-Abasá r-Mátrafüred- Mátraházáig tartó szakaszt.
Kisnánán lesz a pihenőnapunk, itt található egy váracska, melyet a hagyományörző helyiek egy meseszép bádogszerű tetőképződménnyel láttak el.
Már az elején nagyon vicces és mókás volt az útkeresős történetünk, ugyanis az volt a feladat, hogy felmegyünk a hegyre egy sárga jelzésen.. majd a máriaút letér erről az útról és áttér a piros jelzésre...ez így elméletben tényleg szép, de ez a kis nyomtatott térképünkön úgy nézett ki, mintha valaki a két turistautat egy vonalzóval kötötte volna össze, hogy na ez így jó lesz:)így egy ideig keresgéltük a hegyen az utat..mivel az nem volt, utána egy ösvényt...de az se nagyon volt, csak csíkos kismalaccsapá sok..de gondoltuk csak odalukadunk, ha az irány megvan...éééééééééééés evvel a lépéssel visszajutottunk Kisnánára :) majd átsétáltunk a főúton Domoszlóra és visszafele megkerestük a helyes utat...szóval 10kor kábé elindultunk és evvel az 5 kilóméteres szakasszal mókáztunk úgy 1 óráig :)
ezután következett egy olyan szakaz Markazig, ami természetesen a nagy turistatérképen nem volt rajta, mert épp ott van kinagyítva a térkép készítőjének a fényképe...vagy vmi ilyesmi...így arról a szakaszról csak egy nyomtatott térképünk volt...amin semmi sem ott volt ahol kellett volna...mivel arrafele volt/van vmi katonai támaszpont...í gy jól megtévesztettek minket, az ellenséget :) ez azért volt vicces, mert Oli előző nap mutatta, hogy evvel a résszel nem lesz gond...még jó, hogy volt nálunk iránytű meg túrakacsa...
a táj nagyon szép mindenfele, látszik hogyan közelítjük meg a Kékestetőt. evvel együtt az is látszott, hogyan sétálunk bele a hatalmas esőfelhőbe...ez olyan szinten elkapott minket, hogy hiába volt rajtam bakancs kamásli térdigérő esőkabát, egy centrifugának elég sok dolga lett volna velem utána...így..a jégeső vízzuhatag patakonátkelés után az út felénél este fél 6kor!!!!!!!! !!!!!!! feladtam a harcot az elemekkel... azóta a sarokban állok, hogy jóvá tegyem...és nem kicsit vízáztatottan Olivér mitfahrer-évé avanzsáltam.. .
Oli , hogy egy kicsit felengedjek és ne fagyjak meg teljesen ( 3 fok volt ) elvitt Mátraházán egy piciny bódéból álló vendéglátóipari egységbe, hogy belémtöltsön vmi forrót...az volt a nap slusszpoénja, hogy az ott iszogató helyiek fennhangon megjegyezték, hogy már nyár van...majdnem kiestem a csuromvizes mivoltamból :)
még annyit, mennyi állatkával ajándékozott meg minket a természet: láttunk Olival szarvascsordá t, nyuszit, két rókát meg sündisznót. Lacival meg csomó fácánt, meg egy őzikét :)
szép nap volt
az előbb kalapáccsal szedtem le a sarat a bakancsomról
a többit így Laci járta le...de erről majd ő beszámol, az is eléggé mókás...
Üdv és további szép virágnövesztős esős délutánt mindenkinek:
Rita

Jenci bácsi leírása a hatodik napról

Üdv!

Szóval, tegnap Zsuzsival a Mátraháza - Kékes-tető - Mátraháza - Galyatető - Mátraszentimre -
Falloskút - Mátrakeresztes útvonalat jártuk le. Tíz körül indultunk. A Kékesen én életemben először voltam és egy szempontból nagyon jó élmény volt: szakadt a hó a tetején. Amúgy van egy böszme nagy kilátó, ami a moszkvai Lomonoszov Egyetem épületének tornyára hasonlít, és nem látni semmit, továbbá az útvonal fel a sípályán, majd vissza. Ez kb. másfél óra, szerintünk jobb lenne kihagyni, semmi érdekes nincs.

Utána Galyatető felé indultunk, már jobb időben. Nagyon szép az útvonal, egy gerincen vezet végig.
Három körül értünk ide. Ebéd után továbbmentünk Mátraszentimre felé, majd Falloskútra, végig szép és jól jelölt az útvonal. Betértünk a Szent-kúthoz. Itt van egy nagy templom, zarándokhely.
Fél hat felé értünk ide. Utána csökkentettük a szintet egy jó 250 méterrel, majd emelnünk kellett volna a végcélhoz egy olyan 300-at, de ezt nem tettük meg, mert 3/4 7-kor értünk Ágasvár aljába. Ide már nem tudott volna jönni Oli, úgyhogy vaksötétben kellett volna még legalább egy órát visszajönni a hegyről (a másik két csapat bevállalta a hasonló akciót :)) ). Szóval ezt a következő lejárásra hagytuk. Így inkább lesétáltunk Mátrakeresztesre, ami nem az útvonal része már, ott vett fel minket a Don sofőrje. Amíg rá vártunk egy capuccino és egy kóla mellett, a magyar mulatós műfaj legújabb stílusirányzatait élvezhettük.

Összefoglaló a terepről: hegyre fel és völgybe le végig, néhány meredek kaptatóval (a legvégén is van egy jó nagy valószínűleg, csak azt nem játruk le) távban és szintben is emberes adag. A nap végén nem lesz sok gond a fektetésnél. A Kékes kihagyásával, időben indulva este nyolc körülre teljesíthető Ágasvár. A Kékessel bajos. Jól jelölt az út, a végén kicsit kevésbé, de ott sincs gáz. Reggeliző, ebédelő hely is lesz (a Kékes aljában és Galyatetőn a sípálya). Kiscsopizó hely is akad, de nem sok (Galyatető, Mátraszentimre) . Misézni is tudunk, ugye adott a Szent-kút, de ha mégsem, akkor is, leginkább Mátraszentimré nél (gondolom Galyatetőn sokan lesznek).

Mi az erdőben csak egy mókust és szép madarakat (cinkék, barázdabillegető , rozsdafarkú) láttunk, de a szerpentineken este jött elénk macska, nyúl és pár róka is. Rocker még több állatról is fog írni!

Képeket Zsuzsi fog küldeni.

Jenci

Lejárás No.1/2

Na, befutottunk.
Mindenki megvan, többé kevésbé egyben. Néhánynak be van satírozva pár alkatrésze, de beérkezett a célba mindenki. Amikor reggel kitettem őket zuhogó esőben, kicsit aggódtam. pár órával később az esőbe kis jégdarabok is kerültek... A hőmérő 3°C-t mutatott...
A táj gyönyörű. Én közben nem vesztegettem az időmet, felvettem a kapcsolatot a Mária Út helyi megbízottjával, aki nagyon nyitott volt, szinte fáradhatatlan érdeklődéssel meséltetett engem a BÚról. Több tippet is adott, hogy kikkel vegyük fel a kapcsolatot, egészen odáig jutottunk, hogy melyik szakaszokat kell nyáron felfestenünk. Addig még sok munka van, hatósági engedélyezések és egy helybéli csapat is kell adott időben, jó helyen, de a jelen helyzet bíztató :-):-)
Rokkert este 9-kor vaksötétben szedtük össze csuromvizesen. A többiek sem voltak túl szárazak... Legmélyebb tisztelet a lejáró csapaté: Kata, Zsu, Rita, Janó, Jenci és Rokker. Mindenki beleadott apait anyait!
A részletes beszámolókat később bemásolom ide.
Mindenkinek jó éjt!
Oli bácsi és a :-):-) haverok

Lejárás No 1.

Este fél 12 van. Most mentek aludni a többiek, gondoltam írok pár sort. Az asztalomon kivételesen rend honol, mert a lakótársaim nem bírták már nézni a kupit és elpakoltak. Csak pár Mátra túristatérkép és netről letöltött "kiprintscreenelt" túristaútvonalakat tartalmazó dokumentum van itt. Nomeg a GPS, ami nem működik már csak a kocsiban... Holnap 6-kor kelés, 7-kor indul a kocsi első kereke :-) és irány a Mátra!!! Végre nem az irodában kell tölteni egy napot, hanem a hegyekben. Nekem most ilyenkor egy kicsit nehéz. Ma este 8kor álltam fel az asztaltól, addig tanulmányoztam a térképeket. Meg para van, hogy nem hagyunk-e itthon valamit. Nem felejtünk-e el valamit. Persze holnap reggel minden más lesz. Jön a sügér Rokker, meg a Robi haverja, na persze Jenciről nem is beszélve, aztán belecsapunk a húrok közé!!! Ezaz Dagadt Beimüller!!! Mentsük a Rockot! Ami a csövön kifér. Jut eszembe a Rokker Zsoltti CD-t el ne felejtsem betenni! NA, mentem aludni! Jók legyetek! Mert mi majdnem mindig jók vagyunk!!! :-):-) Üdv: Oli bácsi voltam