2016. július 14., csütörtök

2016 1. nap útleírás: Tihany-Nagyvázsony, lejárók: Borsi és Hídvégi Tomi

Az út első harmada a Tihanyi-félszigeten visz végig, ha van kedvünk, közben megnézhetjük a barát-lakásokat, ahol régen a remete bencések éltek (ez 4-6 km pluszt biztosan jelent). Érintve a felújított Apáti templomot (kicsi épület) hagyjuk el a félszigetet a sárga jelzésen. Aszófőt elhagyva útközben (a Rigo tanya után) van egy kis árnyékos rész, ahol tudnánk enni a földúton (forgalom nincs). BÚTÁP-nak aszfalton elérhető.
Egészen Pécselyig a sárgán haladunk. A pécselyi református templom kertjében (nyitott és elég nagy) tudunk majd kiscsoportozni. Jó hír, hogy ezen a településen van működő kék közkút, ahonnan vizet tudunk venni.
Pécsely után a kék L-en, illetve a piroson haladunk majd a Zádor-hegy oldalában a szép napsütésben, a szőlős és gyümölcsös kertek alján. Turistajelzésben nem gazdag a környék. De nagyon szép vidék!
Az útvonal egynegyede bicikli úton halad, majd sokat sétálunk mezőn, illetve keveset erdőben. A barnulni vágyóké ez a nap! Vizet pótolni kell majd az ebédnél, illetve Pécselyben. A fotósok is készülhetnek, vannak festői részek. A táv kb. 25-28 km.
Nekünk kb. 6 óra volt végig járni, valamint kérdés, hogy a barát lakásokat érinteni akarjuk, az is kb 1 óra plusz. Így nagy csapattal kb. 7 óra alatt lehet végigérni a távon.
Az Apáti templomig volt 1:45, onnan az ebédelő helyig még 1:20, a kiscsoportos beszélgetésig 1:00, a végéig 3:15, de ebből nyerünk kb 1 órát.


Tamás


2016 2. nap útleírás: Nagyvázsony-Városlőd, lejárók: Agapé and Bálint

Nagyvázsonyból az általános iskolai szállásunkról indulva egy 5 perces sétával érhetjük el a város szélén lévő Szent Mihály kolostorromot, ahol a reggeli indítást lehetne tartani. A rom nagyon szép, benne körülötte mellette simán elférünk, van hely.
Innen indítjuk a napunkat a kék jelzést követve, amelyet nagyjából egész nap egy két kitéréssel fűszerezve követni fogunk. A városon belül még elmegyünk a vár mellett is majd a város szélén lévő országutat elérve áttérünk a kék kereszt jelzésre (BÚátkelés!! :) ), hogy az országút melletti sétálást elkerüljük. Innen körülbelül hat-hét kilométeren keresztül egy nagy réten fogjuk követni a kék keresztet majd visszakeveredünk a kék jelzésre és beérünk az erdőbe. Ez a szakasz végig nagyon napos, sok a légy meg bögöly meg ilyenek, de a túra további részében is lesz sok nap sok árnyékkal váltakozva (kb 50-50%-ban) 
Az árnyékosabb részre érés után körülbelül egy órával kezdődik a túra legnagyobb emelkedője, mivel megmásszuk a Kab-hegyet amely 599 m magas. A tetején van egy kis kilátó ahol érdemes körbenézni mivel gyönyörű a kilátás, de mivel árnyék kevesebb van, ezért a gyors kilátásnézés után még lesétálunk kb 5 percet a hegyről egy árnyékosabb helyre ahol a BÚtápos kocsival találkozhatunk ebédre, illetve akár kiscsoportra is. (a kocsi végig aszfaltúton fel tud jönni a tévétoronyig ahol tudunk vele találkozni). Idáig a túra az indulástól számítva 3 óra séta volt, ebben volt néhány plusz km jó útvonal keresés szóval kb 3 és fél óra alatt szerintem a nagy csapat is meg tudja tenni.
Ebéd után egy kis aszfalt következik a tűző napon (kb 1 óra hosszan) majd pedig egy kb 500 m hosszú csalános rész. Itt előre lehetne küldeni egy-két lelkes fiatalt botokkal hadonászva csalánt irtani és akkor nem lesz gáz, annyira nem para. A csalán után nem sokkal leérünk Úrkútra ahol sajnos a nevével ellentétben működő kutat nem találtunk (mint ahogy az egész távon sem) viszont a BÚtáppal lehetne találkozni, hogy kapjunk vizet tőle mert izzasztó a nap. Kab-hegytől Úrkútig nekünk másfél óra séta volt.
Úrkúttól kisétálunk a kéken majd áttérünk a tanösvény jelzésére, ami egy szép széles és nagyrészt árnyékos úton vezet, majd Úrkúttól egy óra sétányira elérünk a mise helyéhez egy jó kis árnyékos placcra. Majd ha mise után (is) akarnánk kiscsoportozni arra is alkalmas a hely. 
A mise helyszínétől továbbra is a tanösvényt követve ismét másfél óra sétával érjük el a Sobri Jóska kalandparkot, ahol se időnk se pénzünk nem lesz arra hogy megfürödjünk a tóban (1000Ft / fő a belépő bár biztos lehet alkudni ennyi emberre :D ) úgyhogy akár mehetünk is tovább és egy fél órás aszfalton sétálás alatt érünk be Városlőd központjába ahol az általános iskola lesz a szállásunk. (ez uccsó fél óra is aszfalt, de kocsik szinte egyáltalán nem voltak vasárnap délután. nem tudom milyen lesz a helyzet hétfőn)
Ezek az idők természetesen valószínűleg erősen felszorzódnak a nagy csapat tehetetlensége miatt, de így mi összesen 7 órát töltöttünk gyaloglással, amiben minden van, nap, aszfalt, aljnövényzet, csalán meg miegymás.
Mindenképpen jó nap lesz :)
Bálint

2016. július 13., szerda

2016 3. nap útleírás: Városlőd-Bakonybél, lejárók: Hakkel Tomi és Luki

Miután elhagytuk a városlődi általános iskolát, észak-keleti irányba indulunk el az országos kéktúra útvonalán. Pár száz métert az autóút mentén haladunk, majd balra fordulunk. Nagyjából 1 km-t égető napon, nyílt kaszálón kell menetelnünk, amíg enyhülést nem hoz az erdő hűvössége. Szűk ösvényen, libasorban követjük barátainkat, a Torna-patakot átölelő fahídon is. Találkozhatunk mellig érő gazzal, valamint számos kidőlt fával, ami lelassíthat bennünket. Hamarosan az egyszemélyes ösvény széles, az autóknak is elegendő helyet biztosító úttá terebélyesedik. Kényelmesen bandukolhatunk a kiscsoportozós, ebédelős rétig, ahol 2 nagyobb filagória (pici kerti nyitott házikó), számos pad, valamint egy pottyantós WC is vár minket. Ez a hely majdnem 8 kilométerre található a városlődi templomtól. BÚtáp számára is megközelíthető a 83-as útról egy murvás úton.
Újult erővel vághatunk neki a középső, változatos terepviszonyokat kínáló szakasznak. Szintén lesz keskeny, kevésbé kitaposott ösvény, valamint széles murvás út, amelyen érdemes kalapot viselni, mivel nem az erdőben, hanem annak szegélyénél halad. Elérkeztünk utunk legizgalmasabb szakaszához, ahol nagyjából fél kilométert felfele kell haladni közepes kaptatón. A végső szakaszon, széles aszfaltúton sétálunk a fák mélyén. Bakonybél határában a piros keresztre kanyarodunk rá, mely jelzés bevezet minket a faluházig, ahol a lányok szállása lesz. A fiúk hamarabb a falu legszélső utcáján lekanyarodnak a focipályára, és felállítják sátraikat.
Kiscsopizós helynek az ebéd helye ideális. Ha mégis máshol szeretnénk kiscsopizni, 14 km-nél vannak helyek, ahol ritkásabbak a fák, és nem sűrű az aljnövényzet, de inkább csak vész esetére.

A szakasz 19 kilométer hosszú, összesen 5 óra volt, nagy csapattal kb. 6,5 órával kell számolni, szintkülönbsége nem jelentős, terepviszonya változatos, naptejet és kalapot érdemes alkalmazni. A lábbelit rátok bízzuk. ;) Amit érdemes figyelembe venni: Nagyobb részt aszfalt vagy murvás úton, vagy széles, kényelmesen járható turistaúton megyünk, de lesznek olyan rövidebb szakaszok, amikor vékony úton haladunk, és két oldalt mellig érő gaz (igaz, az csak az első 20 embernek lesz ezzel gondja…).

2016 5. nap útleírás: Bakonybél-Bakonyszentlászló, lejárók: A Báló fivérek

Utunkat a bakonybéli faluháznál kezdtük meg, ahonnan a kék négyzet jelzést követve kikapaszkodtunk a faluból, majd rövid séta után elértünk ahhoz az elágazáshoz, ahol a térkép szerint  a Barátok útja kezdődik. Igen, jól olvassátok, a Barátok útja. Így nevezik a zöld jelzésen azt a szakaszt, amin kb. 5 kilométeren keresztül zarándokolunk majd, és a Bakonybél és Pannonhalma között járó bencés barátokról kapta a nevét. A zöld jelzésen van egy táblával jelölt elágazás, ahol nevesítve is van az útvonal (fénykép mellékelve). 

Displaying 20160710_092231.jpg
Ez kb. egy órára van Bakonybéltől és itt lehet esetleg egy kis beszédet tartani a BÚ-ról, hogy honnan kapta a nevét és mi az az út, amin zarándokolunk. Az út első harmada erős területen halad, erdei földúton, erdei ösvényen és aszfaltúton.

A zöld jelzést egészen Porva faluig követjük. A falu előtt nem sokkal nyílt területre érünk, ami mentén nincs sok fa, bögöly viszont annál több:) A falu után (is) sok lesz a napfény és elég poros/sáros földúton kell menni. Az apró faluba kb. 3 óra gyaloglás után értünk oda Balázzsal, ahol nagyszerű ebédelőhelyet fedeztünk fel a templomkertben. Ez könnyen megközelíthető a Bútáppal a  82-es út-Zirc-Borzavár-Porva útvonalon. A településen belül elég egyszerű a tájékozódás, csak toronyiránt kell menni. Ebéd után a gyaloglást a zöld jelzésen folytatjuk. Kisebb kaptató után betérünk az erdőbe, ahol a Porva-Csesznek vasútállomásig tartó kb. 3km-es szakaszon viszonylag nehéz terep fogadott minket. Sok a dzsindzsa, az útra több helyen fák dőltek, ami lassítja majd a haladást.

Porva-Csesznek vasútállomásnál keresztezzük a 11. sz. vasútvonalat, majd a piros jelzésen Vinye irányába elindulunk lefelé a Cuha-patak völgyében/szurdokában. Innen egy széles és jól járható út visz tovább. A szakaszon egész könnyű a haladás, viszont többször kell átkelni a patakon. Ha magasabb a vízszint, több időbe kerül majd az átkelés. A gyalogos és kerékpáros turistaforgalom jelentős, így figyelni kell, hogy mások is mehessenek, illetve ne csapjanak el minket a bringások. A völgy természeti értékei csodálatosak, emellett műszakilag figyelemreméltó, műemléki védettség alatt álló vasúti műtárgyak is megtekinthetőek. A völgyet Vinyénél hagyjuk el, majd egy rövid séta után egy erdészeti telephez érünk, ahol kiscsoportot lehet tartani. Sajnos a porvai templomtól ez az első olyan hely, ahol nagy, kaszált, árnyékos terület áll rendelkezésre és valószínűleg nem mászik át rajtunk száz turista. Szóval vagy Porván ebéd után, vagy itt lehet kiscsopit tartani nyugodt körülmények között. Innen kb. egy óra gyalogút még a bakonyszentlászlói templom a piros kereszt- sárga kereszt túraútvonalon.


A táv kb. 22 km hosszú, mi kb. nettó 6 óra alatt tettük meg. Összességében a terep nem túl meredek,  egy kevés kaptató azért van. Az út 2/3-a erdőben vezet, a többi nyílt területen. Az út középső részén sok a dzsindzsa, emiatt zárt cipő/bakancs (lábszáruk kültakaróját különösen féltőknek hosszú nadrág) mindenképp ajánlott.

2016. július 12., kedd

2016 6. nap útleírás: Bakonyszentlálszló – Gic - Sokorópátka, lejárók: J. Kata és T. Dávid

Bakonyszentlászló girbegurba utcáit magunk mögött hagyva napsütötte szántóföldekre érkezünk, ahol is egészen hosszan élvezhetjük a tikkadt szöcskenyájak legelészését csakúgy, mint a szántók mellett elterülő elkerített bozótos erdősávból előszökellő őzek látványát, így ajánlatos erre a napra ipari mennyiségű (20 faktornál erősebb) naptejet, illetve fejfedő alkalmatosságot bekészíteni. A hatalmas területű mezőkön sajnos számottevő parlagfű kolónia tenyészik, így az allergiásoknak erre nem árt rákészülni. Jó hír, hogy nagy emelkedőkre nem kell számítani.
Az izzadtságcseppjeinket kompenzálandó egy BÚs füzekkel körülvett halastó mellett költjük el az ebédünket és itt fogunk kiscsoportozni is. Új erőre kapva folytatjuk utunkat aszfalt úton Gic városát keresztezve, majd portalajon haladva félárnyékos terepen törünk előre Sokorópátkáig, ahol aznapi mise és a szállásunk vár majd minket. Ez utóbbi szakasz miatt leginkább túraszandál ajánlott erre a napra.
Hossz: ~ 20 km, 5 óra alatt le tudjuk menni a távot.

2016 7. nap útleírás: Sokorópátka-Pannonhalma, lejárók: Bozó, Olivér

Időtartam: nekünk picit több, mint 3 óra volt, a nagy csapattal 4 óra.
Ez lesz az utolsó nap, melyet Bozóval jártunk le, akinek nem mellesleg igen jó helyismerete van, gyakorlatilag minden kis dombocskát névvel, tulajdonossal, mezőgazdasági hasznosítással együtt ismer. Ezek közül is kiemelném a "Lófingató"-nak nevezett kaptatót. Tájegység szerint ez már a Sokoró és nem a Bakony.
Kezdünk azzal, hogy ki kell sétálni a falu széléig, ami kb. 3 km, és fél óra. Ott balra a sárga jelzésen indulunk egy földutas, enyhén benőtt túristaúton, amibe betorkollik a piros kereszt, és onnantól azt kell követni Kupacig.
Nagyjából 2/3 útnál érjük el Ravazdot, innentől a turistaút aszfalton halad az apátságig. A vége értelemszerűen kaptató, melyet a gesztenyésnek nevezett, ám a gesztenyefáktól lelkes stihl-fűrészes (mely, mint tudjuk a vidék Jedi kardja) favágók által már mentesített, viszont napsütés és eső esetén is kedvezően lombkoronával borított allén javaslunk megtenni. Másik alternatíva a lépcső, ami rövidebb ugyan, de meredekebb, és fáktól mentes.
Összegezve: hossz: 4 óra, nem kell bakancs, sőt ajánlott sportcipő, mert kb. a fele aszfalt és árnyékmentes. Dzsindzsa nincs az úton.