5. nap
(kb. 25 km)
Elkövetők: Boros "Bozó" Zoli
Elkövetők: Boros "Bozó" Zoli
Kovács Bence
Kedves Barátok!
Szeretettel osztjuk meg veletek az
idei Barátok Útja 5. napjának lejárásán szerzett tapasztalatainkat:
0900-1000: Magyarszombatfa iskolája
elől indulunk, ahonnan árnyékos, de enyhén emelkedő műúton érünk el a Szlovén határhoz.
Folytatjuk a sétát az úton Pártosfalva felé, de nem megyünk be a faluba, inkább
a mellette lévő szántón illetve akácoson keresztül közelítjük meg a falu
határában lévő kis hidat.
1000-1100: Innen szép hosszú,
murvás, lankás, verőfényes napsütéses úton vágunk át a Csekefa melletti
búzamezőkön. A falun átvágva megint hasonló zúzalékos, murvás úton folytatjuk
utunkat. Nagyjából Szécsiszentlászló magasságában erdősre vált a terep, ahol
végre megkezdhetjük a nap egyik leghosszabb árnyékos szakaszát. A fák közül
kiérve egy présházakkal tarkított kis domboldalon találjuk magunkat, ahonnan a
szokásos murvás úton érünk be Bakónakra.
1100-1200: Bakónakról murvás és
erdős utak váltakozásával érünk el a Bakónaki-tóhoz. Ott a víz-, és
csakrafeltöltési lehetőségeket kihasználandó felmegyünk a Szent Vid kápolnához,
majd vissza a tópartra, amely ideális lehetőséget nyújt az ebéd
elfogyasztására, kiscsoportozásra, szusszanásra.
1200-1300: Kaja és alvás…
1300-1500: A tótól betonon (sic!) délnek
továbbindulva 20 percen belül szőlőültetvényekkel tarkított domboldalhoz érünk.
Itt ügyesnek kell lenni, mert egy uszkve 30 méteres útszakasz frankón meg tud
tréfálni (két Y elágazást kötött össze. Mi sajnos a rossz kereszteződésben
fordultunk balra...). Innen a következő kb. 3-4 km-t egyetlen kereszteződéssel (amely
tökéletes egy laza kekszezős, pisilős kis pihenőhöz. Csak a hülye bogarakat
kell túlélni ill. levadászni) megszakított két nyílegyenes szakaszon tesszük
meg az erdőben, az akkorra már unalomig ismert zúzalékos úton. Az erdőből
kiérvén kis földutas sétálgatás után betonúton érkezünk
Kebeleszentmártonba.
1500-1630: Kebeleszentmártonból
észak felé, a falu szőlőültetvényeit célba véve indulunk el, hogy az aznapi táv
utolsó szakaszát is letudjuk. A szántón átvágó földúton egy Mária szobor jelzi,
hogy hol kell bevenni magunkat egy privát szőlősbe, ahonnan a határutat rejtő
dzsindzsás erdőbe kerülünk. Az erdőben
kis szerencsével felismerjük – az amúgy A366 határkővel jelzett – helyet, ahol
irányba fordulva lényegében egyenes, erdős-zúzalékos úton jutunk be
Szentgyörgyvölgybe. Itt már csak 1-2 száz méter, és elérkezünk a szálláshelyként
szolgáló sulihoz.
Egyéb info:
·
nem nagyon volt a Szent Vid kápolnán kívül víznyerési
lehetőség
·
árnyék-napsütés arány: 40-60 ->
sapka-kalap-kendő-cilinder KÖTELEZŐ
·
habár nem annyira kemény a terep a kis, éles köves,
zúzalékos utak miatt minimum zárt cipő ajánlatos (de inkább bakancs; Vazsban:
bakkancs)
·
Nem tudom, mekkora skálán mozog a napok nehézségének
"vekni mutatója", de ez a nap mindenféleképpen sok kis bucit kell,
hogy kapjon…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése