2015. június 29., hétfő

2015 2. nap útleírás: Hollóháza - Füzér, lejárók:Borsi és Márton

Összefoglalás:
Táv:16.07km emelkedés:871m lejtés:812 (http://turistautak.openstreetmap.hu/magasutv.php?ido=1434363318)
Idő: nekünk 6h, BÚval ~7h.
BÚtáppal NEM találkozunk, magunkkal kell vinni az ebédet. (értelemszerűen hullaszállításra sem lesz lehetőség)
Terep: erdő/árnyék (90%), sok köves szakasz, nagyon meredek emelkedők/lejtők, bakancs/túracipő, fásli akinek térde/bokája érzékeny.
Szerintünk 2 kiscsopi belefér.

Leírás:
Hollóházáról a betontemplomtól indultunk, innen kb. fél óráig aszfaltúton mentünk, amíg el nem értük az országhatárt. Innen jobbra fordulva az erdőbe vezetett az utunk a határ mentén. Itt majd mindenkinek lesz lehetősége a vádlija bemelegítésére mert 100méteres szintkülönbséget kell lenyomni 200méteren. Miután kifújtuk magunkat mentünk szépen tovább a határkövek mellett, azonban most sem teljes sebességgel, sokat kellett kerülgetni a levágott gallyakat/ágakat, és a köves talajon is vigyázni kellett a bokánkra. Azonban a táj nagyon szép, többnyire bükkerdő és sokszor jó a kilátás Szlovákia felé. Egyébként aki szeretne, megpróbálkozhat a "legtöbbszöri Szlovák-Magyar határátlépés" Guinness rekord megdöntésével, lesz rá bőven lehetőség! Innentől az út enyhe emelkedésbe ment át, de nem megterhelő módon. Néhol egy-két kiszáradt és alig csordogáló patakon keltünk át, huzamosabb esőzés esetén ez a BÚn még majd torlódást okozhat. Volt egy érdekes útkereszteződés amikor át lehetett térni Szlovákiába a szlovák zöld úton, de ugye mi a határ menti "magyar" zöld úton szerettünk volna tovább menni, és a 4 féle irányba szétszéledő zöld utak picit gondolkodásra késztettek minket, de a határkövek és a patak jó tájékozódási pontnak bizonyultak, így nem mentünk sokáig rossz irányba :) Ezután nem sokkal elérkeztünk egy újabb csomóponthoz (indulástól kb. 3órára) ahol kellemes padok és fedett asztal is várt ránk. Itt lehet ebédelni és kiscsopizni egyet. A jó ebéd és pihenés után, azonban kemény munka vár majd ránk, ugyanis fel kell mászni a Nyerges hegyre. Kemény kaptató után élvezetes volt a csúcsélmény, remek kilátással Magyarország felé! Egyúttal itt értünk el Magyarország legészakibb pontjára is. És ez még nem semmi: újabb emelkedő várt ránk, ezután a Nagy Milicet másztuk meg, ahol egy emlékoszlop várt minket a Zemplén legmagasabb csúcsán. Innen egy 5 perces kitérővel egy kilátóhoz jutottunk el, ami még nem volt teljesen kész, de felmentünk :) A legfelső emeletén nincs padló meg nincs korlátja a lépcsőnek, de gyanítom ez augusztusig kész lesz. Szerintünk érdemes lesz megnézni, ha jól állunk időben, akkor egy ~20perces pihenővel mindenki körbe tud nézni. Ezután rátértünk a kék túrára, meredeken lefelé Füzér irányába. Itt már a vádlink elég fáradt volt, így igazán kellemes volt, hogy mostmár a térdeinket koptathatjuk. A meredekség szépen lassan enyhült, a legvégén szinte már észre se vettük azt a 400métert amit ereszkedtünk. Felmásztunk a Füzéri várhegyre is, azonban a vár jelenleg felújításon megy keresztül, így nem sok része volt látogatható. Ide a BÚval nem érdemes felmennünk, csak ha a felújítás már kész lesz, és úgy döntünk meg akarjuk nézni a várat (csoportos kedvezménnyel 200Ft/fő). A várhegy lábánál lévő erdős részen, vagy a Füzéri szállás környékén lehetne a 2. kiscsopit tartani ha majd jól állunk időben. A vár parkolójában már várt minket Olivér, Bozó és Balázs, méghozzá nem is akárhogyan: hűtött sörrel! Ezek után már boldogan elmentünk az ált. iskolához ahol a szállásunk lesz, majd a főhadiszállás felé vettük az irányt Husi bácsihoz, és időben elértük a Finnország - Magyarország meccs kezdősípszóját :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése