Összefoglalás:
Táv: 27 km Emelkedés: 886 m Lejtés: 1035 m
Idő: nekünk 7h, BÚval 8-9h
BÚtáppal és
hullaszállítóval nem találkozunk. Ebéd/kiscsopi a hegygerincen lévő tisztáson.
Terep: bakancs/túracipő,
utolsó szakaszon jó a szandál is.
Fény/árnyék: A túra első
felében nagyrészt árnyékban leszünk, de a többi napos rész. Naptej, fejfedő
ajánlott!
Gyimesfelsőloki
indulásunkat vasárnapi harangszó kísérte. A Szent Erzsébet gimnáziumtól rajtoltunk,
majd néhány métert a főúton megtévén Nyugatnak vettük az irányt a Görbepataka (Rio
del Kacskaringó, megj. a szerk.) falurész felé. Ez az út\utca beletorkollott a
piros jelzésbe, ám olyan végeláthatatlannak és unalmasnak tűnt, hogy
kénytelenek voltunk lefordulni balra, egy szűkös, néhol patakmederre
emlékeztető ösvényre. Helyesen döntöttünk, mert kevesebb, mint fél óra alatt
elértük a hegygerincen végigvonuló piros turistautat. A 3. Nap ezen szakasza
megköveteli a túrabakancsot, valamint egy csipet küzdőszellemet. A gerincen
csodás kilátás tárult elénk, mely utunk során egyre szebb és szebb lett.
Áthaladván egy 1300 m körüli csúcson, óriási tisztásra értünk, amit alkalmasnak
véltünk kiscsoportozásra, és a magunkkal cipelt zsákos ebéd elfogyasztására.
Desszertként a „helyben készült” fekete áfonyát és szamócát fogyasztottuk. A piros
kereszt eléréséig fel és lesétálgattunk hol a Csiki-medencére, hol pedig a
Gyimesekre néző panorámával. Az izgalmak fokozása érdekében először egy
tehéncsordán haladtunk keresztül, később három különböző pásztorkutya falka
próbált minket összeterelni, mely a középső csapatnak elég ügyesen sikerült.
Fokozott elővigyázatossággal járjunk! Ahol a piros kereszt ráfordult a piros
turistaútra mi letértünk balra, egy jelzetlen útra, mely láthatóan a
Csiki-medencébe vezetett. Az utat egy jó darabig kő borította, és számos
kanyart vetett. Egy ponton váratlanul élesen jobbra fordult az út és emelkedett
a hegy felé, mely kanyart a térkép nem jelölte. Az iránytűre és megérzésünkre
hagyatkozva egy meglehetősen szűk ösvényt tituláltunk célravezetőnek. Nem csak
szűk, de meredek és letört faágakkal akadályozott utunk egy széles, autóval is
járható útra vezetett rá minket. Innen egyenes út vezetett Csíkszentdomokosra.
Ettől a szakasztól a szandál a célszerűbb lábbeli, ugyanis a faluig
számtalanszor keresztezte utunkat egy széles patak, mely lassította járásunkat,
viszont felüdítette lábfejeinket. A szálláshelyig 2 km-t kell megtennünk a
településen belül aszfalton. 27 km hosszú és 1424méteres csúcsmagasságot elérő
harmadik napunk a helyi templomnál ért véget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése