2017. július 17., hétfő

2017 lejárás 3. nap, Gyimesfelsőlok-Csíkszentdomokos, lejárók: Luki, Dodó, Márton

Összefoglalás:
Táv: 27 km Emelkedés: 886 m Lejtés: 1035 m
Idő: nekünk 7h, BÚval 8-9h
BÚtáppal és hullaszállítóval nem találkozunk. Ebéd/kiscsopi a hegygerincen lévő tisztáson.
Terep: bakancs/túracipő, utolsó szakaszon jó a szandál is.
Fény/árnyék: A túra első felében nagyrészt árnyékban leszünk, de a többi napos rész. Naptej, fejfedő ajánlott!

Gyimesfelsőloki indulásunkat vasárnapi harangszó kísérte. A Szent Erzsébet gimnáziumtól rajtoltunk, majd néhány métert a főúton megtévén Nyugatnak vettük az irányt a Görbepataka (Rio del Kacskaringó, megj. a szerk.) falurész felé. Ez az út\utca beletorkollott a piros jelzésbe, ám olyan végeláthatatlannak és unalmasnak tűnt, hogy kénytelenek voltunk lefordulni balra, egy szűkös, néhol patakmederre emlékeztető ösvényre. Helyesen döntöttünk, mert kevesebb, mint fél óra alatt elértük a hegygerincen végigvonuló piros turistautat. A 3. Nap ezen szakasza megköveteli a túrabakancsot, valamint egy csipet küzdőszellemet. A gerincen csodás kilátás tárult elénk, mely utunk során egyre szebb és szebb lett. Áthaladván egy 1300 m körüli csúcson, óriási tisztásra értünk, amit alkalmasnak véltünk kiscsoportozásra, és a magunkkal cipelt zsákos ebéd elfogyasztására. Desszertként a „helyben készült” fekete áfonyát és szamócát fogyasztottuk. A piros kereszt eléréséig fel és lesétálgattunk hol a Csiki-medencére, hol pedig a Gyimesekre néző panorámával. Az izgalmak fokozása érdekében először egy tehéncsordán haladtunk keresztül, később három különböző pásztorkutya falka próbált minket összeterelni, mely a középső csapatnak elég ügyesen sikerült. Fokozott elővigyázatossággal járjunk! Ahol a piros kereszt ráfordult a piros turistaútra mi letértünk balra, egy jelzetlen útra, mely láthatóan a Csiki-medencébe vezetett. Az utat egy jó darabig kő borította, és számos kanyart vetett. Egy ponton váratlanul élesen jobbra fordult az út és emelkedett a hegy felé, mely kanyart a térkép nem jelölte. Az iránytűre és megérzésünkre hagyatkozva egy meglehetősen szűk ösvényt tituláltunk célravezetőnek. Nem csak szűk, de meredek és letört faágakkal akadályozott utunk egy széles, autóval is járható útra vezetett rá minket. Innen egyenes út vezetett Csíkszentdomokosra. Ettől a szakasztól a szandál a célszerűbb lábbeli, ugyanis a faluig számtalanszor keresztezte utunkat egy széles patak, mely lassította járásunkat, viszont felüdítette lábfejeinket. A szálláshelyig 2 km-t kell megtennünk a településen belül aszfalton. 27 km hosszú és 1424méteres csúcsmagasságot elérő harmadik napunk a helyi templomnál ért véget.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése